Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, 1950 és 1990 között Szabolcs-Szatmár megye, 1990 és 2022 között, illetve 2026. október 1-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföldi régióban. 5935,83 km2-es területével hazánk hatodik legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 6,3%-át adja. Ugyanakkor közel 530 ezer fős lakosságával a 3. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 5,51%-ával rendelkezik, népsűrűsége nem sokkal marad el az országos átlagtól.
Északkeletről Ukrajna, délkeletről Románia, délnyugatról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, északról pedig Szlovákia határolja. Székhelye a "Nyírség fővárosa", az ország hetedik és a régió második legnépesebb települése, Nyíregyháza. De nevezetesebb települései közé tartozik a történelmi jelentőségű Nyírbátor, a könnyező Szűzanya képe miatt búcsújáró kegyhellyé vált Máriapócs, illetve a tejüzeméről ismert Mátészalka. Gyakran nevezik a területet régiesen Nyírország néven, melynek homokos talajú síkságát a szél formálta, jellegzetes buckás-dombos felszínné. Gazdaságilag főként mezőgazdasági terület, híres a gyümölcstermesztéséről, különösen az almáról.
A vármegye történelme a mai nevét adó három vármegye mellett részben az Ung és Ugocsa vármegyék történetét is magába foglalja. A terület már az újkőkorban is lakott volt, majd a honfoglalás idején a régió kulcsszerepet játszott. Az államalapítás után I. István három királyi vármegyét alapított ezen a területen: Szabolcs, Borsova és Szatmár néven. A török hódítás elkerülte a vidéket, de a gyakori rablótámadások és a gazdaságot sújtó hatások miatt a térség gazdasági élete megrendült. Az is nehézséget okozott, hogy a térség a Habsburgok uralta Királyi Magyarország és Erdély ütköző zónájában helyezkedett el, így rendszeresen átvonultak rajta a háborúzó hadak, gyakran sarcolták.
A 16. században a térség a magyarországi reformáció központja lett, és a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok egyik bázisává vált. A függetlenségi küzdelmek után, a 18. századra béke következett, és fokozatos gazdasági fejlődés indult, bár a fejlődés üteme szerény volt. A 19. század közepén, a jobbágyfelszabadítással és a Tisza szabályozásával együtt társadalmi változások következtek be. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg, de addig a munkaerő-felesleget az ország más vidékein dolgozták fel, ingázás vagy elvándorlás révén. …