Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között, illetve 2026. október 1-től Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarországon, az Alföldön, az Dél-Alföld régióban és Kelet-Magyarország déli részén. 5631,05 km2-es területével hazánk 7. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 6,05%-át adja. Illetve közel 315 ezer fős lakosságával a 12. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 3,28%-ával rendelkezik, népsűrűsége bőven az országos átlag alatt van.
Északról Hajdú-Bihar vármegye, északnyugatról Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nyugatról Csongrád-Csanád vármegye, délről és keletről pedig Románia határolja. Székhelye "a Viharsarok fővárosa", a híres gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről, például a hungarikumnak számító csabai kolbászról és az erre alapozott fesztiválról híres Békéscsaba. De nevezetesebb települései közé tartozik a középkori várkastélyáról, húsiparáról, illetve várfürdőjéről ismert Gyula, a fontos ipari és mezőgazdasági város, illetve fürdőváros Orosháza, illetve az arborétumáról és a Mini Magyarországról nevezetes Szarvas.
Magyarország délkeleti részén, az Alföldön helyezkedik el, Romániával határos. Területe síkvidéki, amelyet elsősorban a Körösök folyórendszere határoz meg, így jelentős a vízrajzi hálózata. A Körösök (Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös) mellett a Holt-Körös is fontos természeti érték. Talaja termékeny, elsősorban csernozjom, ezért a megye az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági területe, ahol szántóföldi növénytermesztés és állattenyésztés dominál. Az éghajlat kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel. A megye jelentős részét természetvédelmi területek borítják, például a Körös-Maros Nemzeti Park, amely gazdag madár- és növényvilágáról híres. Földrajzi fekvése kedvez a turizmusnak, különösen a termál- és gyógyfürdők körében. Legmagasabb pontja a megye délkeleti részén található, Battonya térségében levő Livius-halom, mely mindössze 107 méteres magassággal rendelkezik.
Területe a Kr.e. 5. évezred óta lakott, majd a magyarok honfoglalása után a Csolt nemzetség birtoka lett. Az államalapítás idején I. István király hozta létre a vármegyét, amely fontos királyi közigazgatási egységgé vált. A tatárjárás idején a megye elnéptelenedett, majd a török hódítás alatt is súlyos pusztítás érte; több város, köztük Gyula és Békés is elpusztult. A 18. …