Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között, illetve 2026. október 1-től Győr-Moson-Sopron megye (németül: Komitat Raab-Wieselburg-Ödenburg, latinul: Comitatus Jauriensis-Mosoniensis-Soproniensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúl régióban. 4208,05 km2-es területével hazánk 13. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,52%-át adja. Illetve közel 460 ezer fős lakosságával a 6. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 4,85%-ával rendelkezik, népsűrűsége meghaladja az országos átlagot.
Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom vármegye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém vármegye, délnyugatról pedig Vas vármegye határolja. Székhelye, egyben a Nyugat-Dunántúl központja, a Dunántúl második és az ország hatodik legnépesebb települése, "a folyók városának" is nevezett Győr. De nevezetesebb települései közé tartozik a történelmi jelentőségű középkori óvárosával és rendelkező és a sörgyártásról is híres, "a leghűségesebb városnak" is nevezett Sopron, az Esterházy család egykori központjaként szolgáló Fertőd, a középkori váráról ismert Mosonmagyaróvár, illetve a magyarországi Bencés-rend központjaként szolgáló Pannonhalma. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik bele nyugati szomszédunk területére.
Földrajzilag a Kisalföld síkságai dominálják, különösen a Rábaköz és a Szigetköz területei. A megye határát nyugaton az Alpokalja dombságai színesítik, míg északon a Duna és a Mosoni-Duna folyók határozzák meg a tájat. Jelentős folyóvize a Rába, a Rábca és a Marcal. A terület gazdag természeti értékekben, mint például a Fertő tó és környezete, amely UNESCO világörökségi helyszín. Határos Ausztriával és Szlovákiával, ami erősíti nemzetközi kapcsolatait és gazdasági jelentőségét. Területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat-Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad el a két vágányú Budapest-Bécs-vasútvonal, az M1-es autópálya, és nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna is, mint a térség legnagyobb fontosságú vízi útja.
Területe a történelem során fontos stratégiai és kereskedelmi szerepet töltött be, köszönhetően földrajzi elhelyezkedésének és a Duna közelségének. …