Győr-Moson-Sopron vármegye: Történelem
=== Győr vármegye ===
Győr térségét már az őskorban is lakták, amit gazdag régészeti leletek támasztanak alá. A Duna, Rába és Rábca találkozása mindig is kiváló természeti adottságokat kínált, így a neolitikumtól kezdve folyamatos emberi jelenlét mutatható ki. A bronzkorban már szervezett települések, kereskedelmi kapcsolatok és kézművesség nyomai is fellelhetők. A vaskorban a kelta törzsek, különösen a boiusok, határozták meg a térség arculatát.
A római korban (1–5. század) a mai Győr helyén feküdt Arrabona, Pannonia egyik fontos katonai és kereskedelmi központja. A Limes mentén húzódó védelmi vonal részeként erődített településsé vált, amit a mai Belváros alatt feltárt romok is bizonyítanak.
A rómaiak kivonulása után különféle népek vonultak át a térségen: germán törzsek (pl. kvádok, markomannok), majd az avarok, végül a frank befolyás is megjelent. A magyar honfoglalás után a terület stratégiai fontossága ismét felértékelődött, és a 10. század végétől az Árpád-házi királyok katonai és közigazgatási központot hoztak itt létre.
A 11. század elején Szent István király közigazgatási reformjai során alakult ki Győr vármegye, amely az elsők között jött létre Magyarországon. A középkorban a győri ispán és a püspök jelentős hatalmat gyakorolt. A vármegye földesúri és egyházi birtokokból állt, erődítményei és templomai épültek. A tatárjárás (1241–42) komoly pusztítást végzett, de hamarosan újjáépítették a várakat, köztük a győrit is. A 15. században a térség gazdaságilag is fejlődött: kereskedelmi útvonalak haladtak át rajta, és kézművesség, mezőgazdaság virágzott. Győr városa királyi szabadalmakat kapott, ami fokozta jelentőségét.
A 16. század közepén a török hódítás elérte a vármegye határát. 1594-ben a törökök elfoglalták Győrt, de 1598-ban Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf visszafoglalták. A város és a megye ezt követően erősen militarizált térséggé vált. A 17. században a város már a habsburg–török határvonal egyik kulcspontja lett, és komoly erődítési munkák zajlottak itt.
A török kiűzése után a vármegye újjáépült. A 18. században mezőgazdasági fellendülés, betelepítések (német telepesek), valamint iskola- és templomalapítások jellemezték. A reformkorban Győr és környéke is bekapcsolódott a nemzeti mozgalmakba. 1848–49-ben a megye aktív szereplője volt a szabadságharcnak, a csornai és győri ütközetek is itt zajlottak. A 19. század második felében a vasútépítések és az ipari fejlődés (pl. győri vagongyár, textilipar) erősítették a megyét. …