Sopron
Sopron (németül: Ödenburg, horvátul: Šopron, az ókorban latinul: Scarbantia, középkorban latinul: Sepronium, régies német írásmóddal: Oedenburg) több mint hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a soproni borvidék központja, a Soproni járás székhelye. A Nyugat-Dunántúl harmadik, valamint Győr után megyéje második legnépesebb települése. „A leghűségesebb város” (latinul: Civitas Fidelissima).
Magyarország egyik legrégebbi városa, a határhoz való közelsége miatt pedig kapcsolatot teremt hazánk és nyugati szomszédunk, Ausztria között. Műemlékekben a második leggazdagabb település Magyarországon, kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében pedig Magyarország 9. legnépszerűbb települése. 2016-ban ICOMOS-díjat kapott a Várfal sétány és a Várkerület megújítása. A város területén folyik át az Ikva, melynek forrása a Soproni-hegységben található, és amely a Hanság-főcsatornába torkollik. A félsziget-szerűen Ausztriába benyúló Sopron erős német kisebbséggel rendelkezik és hivatalosan kétnyelvű. Kedvelt úticél mind a burgenlandiak, mind a más tartományok osztrákjainak számára. Bécstől mintegy 70 km-re délkeletre, Budapesttől 210 km-re északnyugatra, Pozsonytól 64 km-re délnyugatra, Győrtől 78 km-re nyugatra, a Fertő-tótól pedig 10 km-en belül délnyugatra helyezkedik el.
Területe az őskor óta lakott, de első épületei a római korban, Scarbantia néven épültek, fontos kereskedelmi csomópontként. A népvándorlás után a magyarok erődítményt alakítottak ki, ebből a korból származik a város neve is. 1277-ben szabad királyi városi rangot kapott. A 15. század végére négyezres lakosságával fontos szerepet töltött be. A török időkben menekültek érkeztek, jelentősége nőtt. 1625-ben III. Ferdinándot itt koronázták királlyá. A várost 1676-ban tűz pusztította, mely után barokk stílusban újjáépült. 1681-ben országgyűlésnek adott otthont. Az első szénbánya 1753-ban nyílt a közelben, később a várfalakat lebontották. Az 1910-es népszámlálás szerint a város lakossága főként német és magyar volt. Az első világháború után népszavazással döntöttek Magyarország mellett. A II. világháborút bombázások és a németek kitelepítése követte. 1989-ben a város közelében tartották a történelmi jelentőségű páneurópai pikniket.
Sopron egyetemi város, 1919-ben költözött ide Selmecbányáról a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Főiskola, amit ma Soproni Egyetemnek hívnak. …