Vas vármegye
Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye (németül: Komitat Eisenburg, latinul: Comitatus Castriferrei, horvátul: Željezna županija, szlovénül: Železna županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúli régió területén. 3336,20 km2-es területével hazánk 17. legnagyobb közigazgatási egysége, amely Magyarország teljes területének mintegy 3,58%-át adja. Illetve közel 250 ezer fős lakosságával a 17. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 2,59%-ával rendelkezik, népsűrűsége nagyban elmarad az országos átlagtól.
Északról Győr-Moson-Sopron vármegye, keletről Veszprém vármegye, délnyugatról Szlovénia, délről Zala vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolja. Központja a Nyugat-Dunántúl második és az ország tizedik legnépesebb települése, "a Nyugat királynője"-ként is becézett Szombathely. De nevezetesebb települései közé tartozik a középkori belvárosáról, macskaköves utcáiról és régi házairól híres Kőszeg, a gyógy- és wellnessfürdőjéről, a Nádasdy-várról és arborétumáról ismert Sárvár illetve a barokk ciszterci apátságának és termálfürdőjének otthont adó, az Őrség közelségét szolgáló Szentgotthárd.
Területét a Nyugat-magyarországi peremvidék, az Alpokalja és a Kemeneshát dombvidékei uralják, míg déli részén az Őrség és a Vendvidék érintetlen természeti tájai találhatók. A megye jelentős folyói a Rába és a Pinka, amelyek fontos szerepet játszanak a vízrajzában. Éghajlata mérsékelten hűvös, csapadékos, amely kedvez a mezőgazdaságnak és az erdős területek fenntartásának. A terület gazdag termálvizekben, amelyek turisztikai vonzerőt jelentenek.
Már az ókorban is lakott terület volt, a római korban Pannonia provincia részeként fontos kereskedelmi és katonai központokat hoztak létre, például Savariát (a mai Szombathelyt). A honfoglalás után a vármegye a Magyar Királyság egyik legrégebbi közigazgatási egysége lett, amely nevét valószínűleg a Vasvár nevű településről kapta. A középkorban fontos egyházi és katonai központként működött, különösen Vasvár és Ják térsége. A török hódoltság alatt a terület peremvidékké vált, de sok helyi vár, például Kőszeg, sikeresen ellenállt a támadásoknak. A 18-19. században a megye fejlődése a mezőgazdaságra, az iparra és a kereskedelemre épült. A két világháború között a megye gazdasági élete elsősorban a mezőgazdaságra támaszkodott, a szocializmus idején pedig az iparosítás és a határzár korlátozta a fejlődést. …