Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között, illetve 2026. október 1-től Bács-Kiskun megye (németül: Komitat Batsch-Kleinkumanien, latinul: Comitatus Bachiensis et Cumania Minor) közigazgatási egység Magyarországon, az Alföldön, a Dél-Alföld régióban, a Duna–Tisza közén. 8444,81 km2-es területével hazánk legnagyobb vármegyéje, ezzel Magyarország teljes területének mintegy 9,07%-át adja. Illetve közel 495 ezer fős lakosságával az 5. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 5,15%-ával rendelkezik, népsűrűsége jóval az országos átlag alatt van.
Északról Pest megye, keletről Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád-Csanád megye, délről Szerbia és Horvátország, nyugatról pedig Baranya megye, Tolna megye és Fejér megye határolja. Székhelye az országos szinten nyolcadik és a regionális szinten második helyen álló legnépesebb település, "a hírös város", Kecskemét, ahol a vármegye népességének mintegy 22%-a él, míg második legnépesebb települése "A halászlé fővárosa", Baja. A vármegye ismert többek közt jellegzetes tájairól (Kiskunság, Illancs, Dunamellék), gasztronómiájáról (bajai halászlé, kalocsai paprika) és nevezetes városairól, mint például az imént említett Kecskemét, Baja és Kalocsa. Egyaránt érinti a Duna és a Tisza is.
Felszíne túlnyomórészt síkság, legnagyobb része a Kiskunság, melyet homokos puszták, szikes területek és löszhátak jellemeznek. Az alföldi éghajlat következtében a megye száraz, meleg nyarakkal és hideg telekkel rendelkezik. A Duna és a Tisza határolja, melyek jelentős szerepet játszanak az öntözésben és a mezőgazdaságban. Fő vízfolyása még a Kiskunsági-főcsatorna. A vármegye gazdasága erősen támaszkodik a mezőgazdaságra, különösen a gabonatermesztésre, gyümölcs- és szőlőkultúrára. A Kiskunsági Nemzeti Park értékes természeti kincseket, például homokdűnéket és ritka növény- és állatfajokat őriz.
A jelenlegi modern vármegyeszerkezet a sok évszázadon keresztül megőrződött középkori vármegyerendszeren alapul, ugyanakkor a hódoltság időszaka, majd az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés, végül pedig a Rákosi-féle kommunista rendszer alakította a mai formájára. Az 1938 előtt fennálló Bács-Bodrog vármegye északi és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részéből született meg a második világháborút és az 1950-es megyerendezést követően. A Bács az azonos nevű, Vajdaságban elhelyezkedő Bács városra utal, míg a Kiskun a Kiskunság vidékének magyar becézése.
A Duna–Tisza köze már a neolitikum óta lakott. …