Zala vármegye
Zala megye, 1950 előtt, illetve 2023 és 2026. október 1. között Zala vármegye (németül: Komitat Zala, latinul: Comitatus Zaladiensis, horvátul: Zalska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúl régióban. 3784,11 km2-es területével hazánk 14. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,06%-át adja. Emellett közel 260 ezer fős lakosságával a 16. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 2,71%-ával rendelkezik, népsűrűsége jóval az országos átlag alatt van. A vármegye területe két nagyobb tájegységre, a Keszthelyi-fennsíkra és a Zalai-dombságra bontható; utódja a királyi Zala vármegyének, amely egészen 1950-ig a Balaton-felvidéket is magába foglalta.
Északról Vas vármegye, északkeletről Veszprém vármegye, keletről a Balaton, délkeletről Somogy vármegye, délnyugatról Horvátország, nyugatról pedig Szlovénia határolja. Székhelye egyben a Nyugat-Dunántúl negyedik, a Dunántúl kilencedik és az ország 17. legnépesebb települése, a "Zegnek" is becézett Zalaegerszeg. De nevezetesebb települései közé tartozik a Festeticsek székhelyeként ismert Balaton-parti város, Keszthely, a világszerte gyógyvízű taváról ismert Hévíz, az energetikai- és gépipari központ Nagykanizsa, illetve fürdőjéről országszerte ismert Zalakaros és a termálfürdőjéről ismert Lenti.
Magyarország nyugati részén, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság találkozásánál helyezkedik el. Területét változatos domborzat jellemzi: északon dombos vidékek, míg délen sík területek találhatók. Nyugatról a Kerka- és Mura-vidék, keleten a Balaton-felvidék határolja. Legjelentősebb folyói a Zala, a Mura és a Kerka, melyek a Balaton vízgyűjtő területéhez tartoznak. A megye gazdag termál- és gyógyvizekben, Hévíz és Zalakaros világhírű fürdőhelyei ennek bizonyítékai. Erdőségei (pl. Göcsej) jelentősek, amelyek gazdag élővilágnak adnak otthont. A Balaton nyugati része és a Kis-Balaton különleges természeti értéket képvisel.
Történelme gazdag és változatos. A terület már a római korban is lakott volt, ezt bizonyítja a Baláca-villa és a Mura menti római erődök. A középkorban a megye fontos szerepet játszott a Magyar Királyság határvédelmében, különösen a Mura menti és a balatoni régióban. A 13. században a Göcseji és Hetési régiók földművelése és kézművessége fejlődött. A török hódoltság idején Zala stratégiai jelentősége megnőtt, és számos vár (pl. Kanizsa) védte a vidéket. …