Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija, latinul: Comitatus Simigiensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén. 6065,07 km2-es területével hazánk ötödik legnagyobb közigazgatási egysége, amely Magyarország teljes területének mintegy 6,5%-át adja. Ugyanakkor közel 300 ezer fős lakosságával a 14. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 3%-ával rendelkezik, népsűrűsége emiatt nagyban elmarad az országos átlagtól.
Központja a Dél-Dunántúl második legnépesebb települése, a "virágok városa"-ként is becézett Kaposvár, második legnagyobb települése pedig a Balaton fővárosának is számontartott Siófok. De nevezetesebb települései közé tartozik a búcsújáróhelyként ismert Andocs, a fesztiváljairól híres Zamárdi illetve a vármegye borvidékének központjaként szolgáló Balatonboglár.
Északról a Balaton és Veszprém vármegye, nyugatról Zala vármegye, délről Horvátország, keletről pedig Fejér, Tolna valamint Baranya vármegye határolja. Hajdanán a területet Somogyországnak is nevezték. Lehetséges azonban, hogy az ez alatt a név alatt felfogott terület valamivel nagyobb volt, ugyanis kiterjedhetett a mai Szlavónia egy kisebb részére is. Népszerű turistacélpont természeti szépségei, a Balatonhoz való közelsége illetve épített öröksége végett.
A terület a római korban Pannonia Superiorhoz tartozott, majd az 5. században a hunok, a longobárdok és avarok foglalták el a térséget, majd az Avar Kaganátus bukása után telepedtek le itt a szlávok. A magyarok a 10. században vették birtokba a területet, majd a honfoglalás után Somogy Koppány vezér központja lett, aki István király elleni háborúban esett el. Somogyvár lett a vármegye központja, ahol Szent László alapított monostort, a terület pedig fontos egyházi és politikai központtá vált.
Somogy vármegye sajátos kultúrával és gazdag hagyományokkal rendelkezik, melyet leginkább a népi szokások, a helyi kézművesség és a gasztronómiai örökség határoz meg. A területen sokáig megőrizték a hagyományos falusi életformát, amely a népművészet, a népzene és a néptánc gazdag tárházával bővült. Gazdaságilag a vármegye főként mezőgazdasági tevékenységekre épül, viszont a 21. századtól kezdve nagyban építettek a turizmusra, mely emiatt jelentős fejlődésen ment keresztül.