Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között, illetve 2026. október 1-től Baranya megye (németül: Komitat Branau, latinul: Comitatus Baraniensis, horvátul: Baranjska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúl régióban. 4429,60 km2-es területével hazánk 10. legnagyobb megyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,76%-át adja. Illetve közel 354 ezer fős lakosságával a 10. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 3,68%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van.
Északnyugatról Somogy vármegye, északról Tolna vármegye, keletről Bács-Kiskun vármegye és a Duna, délről pedig a Dráva és Horvátország határolja. Székhelye, egyben a Dél-Dunántúl és egyben a Dunántúl legnagyobb illetve az ország 5. legnépesebb települése, az UNESCO világörökségi helyszín, a Magyarország legrégebbi sörfőzdéjéről ismert és "a kultúra városának" is nevezett Pécs. De nevezetesebb települései közé tartozik a iparilag jelentős bányaváros Komló, a történelmi és kulturális jelentőséggel bíró Mohács, a középkori váráról ismert Siklós, a szintén történelmi jelentőségű erődjéről ismert Szigetvár, valamint a boráról nevezetes Villány.
A megye területe 4429 km2, Magyarország területének 4,76%-a. Északi része a Mecsek erdőkkel borított hegyvidéke, itt található a megye legmagasabb pontja, a 682 méter magas Zengő. A központi területeken helyezkedik el a Baranyai-dombság és a Villányi-hegység, nyugaton a Zselic, keleti és déli pereme, a Duna és a Dráva mente pedig az Alföld nyúlványa. A megye gazdag ásvány- és termálvízben, valamint egyéb erőforrásokban. Magyarország szénkészletének 98%-a található itt. Baranya alapvetően nedves kontinentális éghajlatában határozott mediterrán behatás tapasztalható, ami a déli fekvésének és a Földközi-tenger viszonylagos közelségének köszönhető. Ez egyedülálló hazánkban, hiszen az ország többi része túlnyomórészt kontinentális hatás alatt áll.
Történelme gazdag és sokszínű, az emberi jelenlét már az őskorban kimutatható a területén. A római korban Pannonia provincia része volt, jelentős települései közé tartozott Sopianae (a mai Pécs). A honfoglalás után a magyar törzsek vették birtokba, majd a középkorban a terület fontos egyházi és kulturális központtá vált, különösen a pécsi püspökség 1009-es alapítása után. A török hódoltság idején (1541–1686) súlyos pusztítás érte a területet, azonban Pécs a hódoltság egyik fontos központja lett. …