Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között, illetve 2026. október 1-től Borsod-Abaúj-Zemplén megye, nem hivatalosan sokszor egyszerűen csak BAZ, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Magyarország régióban. 7247,17 km2-es területével hazánk második legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 7,78%-át adja. Illetve közel 623 ezer fős lakosságával a második legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének mintegy 6,48%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van valamennyivel.
Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád vármegye, délnyugatról Heves vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, délkeletről Hajdú-Bihar vármegye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye határolja. Székhelye Miskolc, a régió központja és legnagyobb települése, az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után, Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja. De nevezetesebb települései közé tartozik a ipari központnak számító Kazincbarcika és Ózd, a történelmi és kulturális jelentőséggel bíró Sátoraljaújhely, a tokaji aszúról és a borturizmusról ismert Tokaj, illetve középkori műemlékeiről híres, "a Bodrog-parti Athénnak" is nevezett Sárospatak. Az egyetlen magyar megye, amely két UNESCO Világörökségi helyszínnel is rendelkezik (az Aggteleki cseppkőbarlang, valamint a Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj).
Földrajzilag az ország egyik legváltozatosabb területe. Az Északi-középhegység és az Alföld találkozási pontján fekszik, így a vármegye északi részei hegyvidékkel tarkított – az ország legmagasabb csúcsaival és legmélyebb barlangjaival –, déli részei pedig laposak, síkak. Az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint az országos átlagé, az átlagos éves csapadék mennyiség viszont magasabb (700–800 mm/év). A vármegye tartja az ország legalacsonyabb hőmérsékleti rekordját: −35 °C-ot mértek 1940. február 16-án Miskolctapolcán. A keleti blokk idején az iparosításra helyezett hangsúly és a megye barnaszén-gazdagsága miatt Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik vezető ipari régiójává vált, ezért gyakran „Magyarország Ruhr-vidékeként” emlegették. A nehézipar legfontosabb központjai Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika voltak. Gazdag folyóhálózattal rendelkezik, itt folyik a Tisza, amely természetes határt képez Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék között, a Sajó, a Bodrog és a Hernád. …