Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között, illetve 2026. október 1-től Nógrád megye (németül: Komitat Neuburg, latinul: Comitatus Neogradiensis, szlovákul: Novohradská župa) közigazgatási egység Magyarország északi részén, az Észak-Magyarország régióban. 2544,18 km2-es területével hazánk második legkisebb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 2,73%-át adja. Emellett közel 180 ezer fős lakosságával a legalacsonyabb népességgel rendelkező vármegyénk, ezzel hazánk népességének 1,89%-ával rendelkezik, népsűrűsége bőven elmarad az országos átlagtól.
Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, délkeletről Heves vármegye, délnyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye a "Nográdi völgyváros", az ország harmincadik és a régió harmadik legnépesebb települése, Salgótarján. De nevezetesebb települései közé tartozik a történelmi jelentőségű város, "a legbátrabb város" Balassagyarmat, a középkori kereskedőváros és arisztokrata székhely Szécsény, a mezőgazdaságilag jelentős Pásztó, illetve az UNESCO Világörökségi helyszínként szolgáló, a palóc kultúrát az utcáin viselő Hollókő. Gyakran nevezik a területet régiesen Palócország néven, mely hegyvidéki és dombos jelleget ölt, az Északi-középhegység és a Cserhát ölelésében.
A táj főként hegyvidéki és dombos jellegű, kiemelkednek a Cserhát, a Nógrádi-hegység és a Börzsöny hegység vonulatai. A megye északi határát az Ipoly folyó képezi, amely egyben természetes határvonalat jelent Magyarország és Szlovákia között. A másik két jelentős folyó, a Zagyva és a Tarna, a megye belsejében található völgyeken keresztül haladnak. A terület gazdag erdőségekben és hegyvidéki tájakban, több természetvédelmi terület és tájvédelmi körzet található a régióban. A változatos domborzat és a természeti környezet különlegessé teszi a megye földrajzát.
Történelme hosszú múltra tekint vissza, és már az ókorban is lakott terület volt. A honfoglalás idején a magyar törzsek is letelepedtek itt, a megye a középkorban pedig fontos katonai és kereskedelmi központtá vált. A 13. században Nógrád vármegyéje Bánk bán idején kiemelkedő szerepet kapott. A terület a Rákóczi-szabadságharc idején is jelentős szereplő volt, mivel a palócok és szlovákok keveredése etnikai és társadalmi feszültségeket eredményezett. A 18. század végére, a Habsburg-uralom alatt gazdaságilag stabilizálódott, főként a bányászat és a mezőgazdaság révén. A 19. században a vasútépítés és az iparosodás hozzájárult Salgótarján fejlődéséhez. …