Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között, illetve 2026. október 1-től Komárom-Esztergom megye (németül: Komitat Komorn-Gran, latinul: Comitatus Comaromiensis-Strigoniensis, szlovákul: Komárňanská-Ostrihomská župa) közigazgatási egység Magyarországon, a Közép-Dunántúl régió területén. 2265,08 km2-es területével hazánk legkisebb vármegyéje, ezzel hazánk teljes területének csupán 2,4%-át fedi le. Emellett közel 300 ezer fős lakosságával az ország 13. legnépesebb vármegyéje, az ország népességének mintegy 3,13%-ával rendelkezik, népsűrűsége meghaladja az országos átlagot, a második legsűrűbben lakott vármegye. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25 százalék. Ez a szám még Budapesten is csak 22,6 százalék.
Északról Szlovákia, keletről Pest vármegye, délről Fejér vármegye és Veszprém vármegye, nyugatról pedig Győr-Moson-Sopron vármegye határolja. Székhelye a régió második legnépesebb települése, Tatabánya, második legnépesebb települése a magyar Rómának is nevezett Esztergom. De fontos települései közé tartozik a történelmi erődrendszeréről híres Komárom, a „vizek városa”, az Öreg-tóról és váráról nevezetes Tata, illetve a szénbányászatáról ismert iparváros, Oroszlány.
Magyarország északnyugati részén található, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység találkozásánál. Területének északkeleti határát a Duna képezi, amely fontos földrajzi és gazdasági szerepet tölt be. A megye déli részét a Vértes és a Gerecse hegységek uralják, míg északon síkvidékek jellemzőek. Jelentős a természeti értékek gazdagsága, például a tatai tavak, a Szelim-barlang és a Duna-Ipoly Nemzeti Park részei. A bányászat és ipar mellett fontos a mezőgazdaság, különösen a síkvidéki területeken.
A vármegye területe már az ókorban is lakott volt, jelentős római kori emlékeket őriz, például Brigetio város maradványait Komáromnál. A középkorban Esztergom az Árpád-házi királyok székhelye és a magyar katolikus egyház központja lett. A török hódoltság idején stratégiai szerepe miatt sok csata zajlott itt, különösen Esztergom és Komárom környékén. A 19. században a régió fejlődését a Duna menti kereskedelem és az iparosodás lendítette fel. A bányászat és nehézipar, különösen Tatabányán és Oroszlányban, a 20. században vált meghatározóvá.