Pest vármegye
Pest vármegye 1949-ig, 1950–2022-ig Pest megye, 2023. január 1-től Pest vármegye, illetve 2026. október 1-től Pest megye (németül: Komitat Pest, szlovákul: Peštianska župa) közigazgatási egység Magyarországon, a Közép-Magyarország nagyrégió területén. 6393,14 km2-es területével hazánk harmadik legnagyobb vármegyéje, amely hazánk teljes területének mintegy 6,8%-át fedi le. Emellett közel 1,3 millió fős lakosságával a legnépesebb közigazgatási egységünk, az ország népességének mintegy 13,8%-ával rendelkezik, népsűrűsége jóval meghaladja az országos átlagot.
Északról Szlovákia és Nógrád vármegye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok, délről Bács-Kiskun, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egységet képez, így nem tartozik hozzá. De fontos települései közé tartozik a festői és macskaköves utcáiról híres Szentendre, a nagy múltú püspöki székhelyként ismert Vác, a királyi rezidenciával rendelkező Gödöllő és a történelmi jelentőségű fellegváráról nevezetes Visegrád.
I. István 1009-ben kiadott adománylevelében Visegrád várispánsága a mai Pest vármegye területét is magába foglalta. Visegrád az első királyi székhelyek egyike lett, és a középkori Magyar Királyság fontos központjává fejlődött. A Pilis-hegységet szent helynek tartották. Az Árpád-korban Visegrád megyéből jött létre Pest és Pilis megye, majd Buda a megyében alakult meg, mint az ország új fővárosa.
A török hódoltság után Pest és Pilis megyék egyesítésével új közigazgatási egységet szerveztek, amelyhez Solt-széket is hozzácsatolták Fejér vármegyéből. A 19. században Pesten megépült a vármegyeháza, 1876-ban pedig a Kiskunság is a megyéhez csatlakozott, így alakult ki Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
A 20. század második felében Pest megye határai az első világháborút követő módosítások, az 1950-es megyerendezés és Nagy-Budapest létrejötte révén alakultak ki. 1954-ben így Pest megye (2023-tól vármegye) lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi, valamint Hont vármegye Magyarországon maradt részeit foglalja magába, határait pedig kisebb kiigazításokkal Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér vármegyék irányában véglegesítették.
Pest vármegye kulturális öröksége rendkívül gazdag és sokszínű, amely a történelmi, földrajzi és etnikai sokféleségből fakad. A térség már a középkor óta fontos szerepet játszott Magyarország kulturális életében. …