Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között, illetve 2026. október 1-től Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúl régióban. 3703,31 km2-es területével hazánk 15. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 3,98%-át adja, illetve közel 207 ezer fős lakosságával az 18. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének csupán 2,16%-ával rendelkezik, népsűrűsége jóval az országos átlag alatti.
Északról Fejér vármegye, keletről a Duna és Bács-Kiskun vármegye, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolja. Székhelye, egyben a megye legnépesebb, a Dél-Dunántúl harmadik, a Dunántúl 13. és az ország 32. legnépesebb települése, a borvidékéről is nevezetes Szekszárd. Második legnépesebb települése pedig hazánk egyetlen atomerőművének helyet adó, az „Atomvárosnak” is nevezett Paks. De nevezetesebb települései közé tartozik a termálfürdőjéről és parkerdejéről ismert Tamási, „a Perczelek városának” illetve a Völgység központjának tartott Bonyhád, a jelentős vasúti központnak és fürdővárosnak számító Dombóvár, a középkori váráról és fesztiváljáról nevezetes Ozora, a termálfürdőjéről ismert Tamási, illetve a szintén középkori erődjéről ismert Simontornya.
Magyarország dél-nyugati részén helyezkedik el, a Dunántúl középső részén. A megye domborzata változatos: nyugati része a dombvidéki Tolnai-dombság, míg keleti része a Duna menti síkság, amely termékeny földjeiről ismert. Legmagasabb pontja a Geresdi-dombságban található (301 m). Jelentős folyói a Duna mellett a Sió, amely a Balatont köti össze a Dunával. Természeti értékei közé tartoznak a Tamási Parkerdő, a Gyulaji erdők és a Sárköz ártéri területei. A megye gazdag mezőgazdasági területekkel rendelkezik, híres szőlőtermesztő vidék, különösen Szekszárd környéke.
Területe már az őskor óta lakott, a római korban Pannonia provincia része volt. A Duna mentén húzódó limes határvonalának fontos pontjai voltak itt, például Lussonium (Dunakömlőd). A honfoglalás után a megye a magyar törzsek egyik szállásterülete lett. Az Árpád-korban fontos közigazgatási központtá vált, nevét a már ekkor megalapított Tolna városáról kapta, nevét már a 11. században viselte. A török hódoltság idején jelentős károkat szenvedett, a lakosság nagyrészt elmenekült. A 18. században a Habsburgok betelepítései révén németek és más nemzetiségek érkeztek a területre, ami kulturális sokszínűséget hozott. A 19. …