Szolnok
Szolnok (németül: Sollnock vagy Zolnock, szlovákul: Solnok, románul: Solnoca) megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye. Elhelyezkedése a Zagyva torkolatánál, a Tisza-parton, az Alföld szívében évszázadok óta fontos kulturális és gazdasági útkereszteződéssé tette.
Körülbelül 66 000 lakossal rendelkezik, ezzel pedig Magyarország tizenkettedik legnépesebb települése, továbbá az Észak-Alföld harmadik legnépesebb települése.
Fontos közlekedési csomópont, amit a második világháború után épült Tisza-hídja szimbolizál a legjobban. Jelentős tranzit áruforgalmat bonyolít le közúton és vasúton egyaránt. A városban és környékén a fa-, a textil- és a vegyipar, valamint a papír- és a cellulózgyár fejlődött legnagyobb mértékben. A termálforrásoknak köszönhetően gyógyüdülőket és fürdőket építettek, ezzel pedig az egészségturizmust is fejlesztették a városban.
A város nevét 1075-ben említik először Zounok írásmóddal. Szolnok környékén számos őskori maradványra bukkantak, amelyek korai betelepüléséről tanúskodnak. A 150 éves, 16. és 17. századi török uralmat leszámítva Szolnok mindig is Magyarország részét képezte. A város súlyos szövetséges pusztításokat szenvedett a második világháborúban, melyekből gyorsan újraépült.
Szolnok a Tiszán átívelő hídjairól, a neoklasszicista városháza épületéről, a sörmúzeumról, a repülőmúzeumról, továbbá sportéletéről ismert. Legsikeresebb sportjai a kosárlabda és a vízilabda: utóbbi klub a Bajnokok Ligáját és az Európa Szuperkupát is megnyerte.
Szolnokon több nevezetes személy is lakott már, többek között Orbán Viktor volt miniszterelnök, Farkas Bertalan űrhajós és Szegő Gábor matematikus is. A lakosság több mint 98%-a magyar, ugyanakkor jelentős cigány kisebbség is él a városban.