Budapest
Budapest Magyarország fővárosa (1892-1949 között a hivatalos megnevezése: ‘székesfőváros’), egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 8. legnépesebb városa. Az ország politikai, kulturális, kereskedelmi, ipari és közlekedési központja, emellett Pest vármegye székhelye is, ugyanakkor nem része annak. 2017-ben regisztrált lakónépessége meghaladta az 1,7 (elővárosokkal együtt pedig a 2,5) millió főt. A város lakossága 1989-ben volt a legnagyobb, az akkori lélekszám 2,1 millió fő volt, és az ezt követő szuburbanizáció után is megmaradt az ország legnépesebb településének. A város területe 525,14 négyzetkilométer, ebben a tekintetben is első az ország települései között. Pozsonytól 161 km-re délkeletre, Bécstől 214 km-re délkeletre, Prágától 441 km-re délkeletre, Varsótól 545 km-re délnyugatra, Berlintől pedig 688 km-re délkeletre található.
Budapest története a keltákig nyúlik vissza az 1. századra, mivel a város eredetileg kelta település volt. 89 körül a rómaiak a Danubius folyó jobb partján megalapították Aquincum városát, mely Pannonia Inferior provincia székhelyeként szolgált, és amely a mai Óbudának felel meg. Aquincummal szemben a Duna bal partján feküdt Contra-Aquincum, mely a mai Pestnek felelt meg. A római kori erőd a pannóniai limes egyik fontos állomása volt. A 2. század elején épült, majd a 3. század végén alapjaitól átépítették. Jelentőségét szokatlanul vastag falai, az eraviszkusz „főváros” ellenőrzése, valamint egy ősi kereskedelmi révátkelő felügyelete adta. Róma bukása és a népvándorlás Aquincum elnéptelenedését okozta. Pannóniába hunok, osztrogótok, longobárdok, avarok és szlávok érkeztek, majd a 9. században a magyarok. Az első általuk létrehozott települést a mongolok 1241 és 1242 között, a tatárjárás során teljesen kifosztották és elpusztították. 1243-ban indult meg a budai vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. A 15. században a helyreállított város lett a Magyar Királyság reneszánsz humanizmus központja. A Jagellók idején a három városnak 25-30 ezer lakosa volt, ezzel Prágával, Béccsel és Krakkóval együtt Európa legnagyobb városaihoz tartozott. A város a szarvasmarha- és borkereskedelem jelentős központja lett. Ezt az idillt borította fel az 1526-os mohácsi csatában elszenvedett magyar vereség, majd Buda 1541-es török kézre kerülése. A 150 évnyi török hódoltság alatt a keresztény templomokat mecsetté alakították, és ekkor vált jelentőssé a főváros fürdőkultúrája is. …