Heves vármegye
Heves vármegye, 1950 és 2022 között Heves megye (németül: Komitat Hewesch, latinul: Comitatus Hevesiensis, szlovákul: Hevešská župa) közigazgatási egység Magyarország északi részén, az Észak-Magyarország régióban. 3637,25 km2-es területével hazánk 16. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 3,90%-át adja. Emellett közel 285 ezer fős lakosságával a 15. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 2,97%-ával rendelkezik, népsűrűsége elmarad az országos átlagtól.
Északnyugatról Nógrád vármegye, északkeletről Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, délről Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, nyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye a régió első legnépesebb települése, „a magyar Athénnak” is nevezett Eger, második legnépesebb települése pedig „a Mátra kapujának” is tartott Gyöngyös. De nevezetesebb települései közé tartozik a gazdasági központ és fontos közlekedési csomópont Hatvan, a lignitbányáról és az ott található hőerőműről híres Visonta, illetve a történelmi kastélyával és természeti értékeiről nevezetes Pétervására.
A vármegye déli fele az Alföld északi peremvidékén terül el, északkeleti részén viszont a Bükk-vidék, északnyugati harmadán a Mátra hegyvonulatai húzódnak. Mezőgazdasági képét földrajzi felépítése jelentősen befolyásolja. Északi felén főleg erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás folyik, míg déli felén kiterjedt szántók, legelők, szőlőültetvények és gyümölcsösök húzódnak. Vízrajzát délen a Tisza és a rajta mesterségesen kialakított Tisza-tó, nyugaton a Zagyva, középső vidékein a Tarna, míg keleten az Eger-patak és ezen vízfolyások mellékvizei alkotják. Közlekedésföldrajzi értelemben a megye jól megközelíthető mind vasúton, mind közúton.
Heves vármegye története I. István korában kezdődött, amikor a terület az Újvár vármegye része volt, Heves központtal. Az önálló Heves vármegye 1323-ban alakult ki, ekkortól külön ispánság irányította. A 15. század végére vált általánossá a Heves vármegye elnevezés. A megye határai a középkorban gyakran változtak, különösen a Jászság és a Kunság települései miatt. A török hódoltság idején a megye súlyos csapásokat szenvedett. 1552-ben Eger vára, Dobó István vezetésével, sikeresen ellenállt a török ostromnak, ami az ország számára hatalmas jelentőséggel bírt. Azonban 1596-ban Eger is elesett, és Heves török uralom alá került 1687-ig. A felszabadulást követően Heves Külső-Szolnok vármegyével egyesítve működött egészen 1876-ig. …