Kecskemét
Kecskemét (németül: Ketschkemet, latinul: Aegopolis, horvátul: Kečkemit) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye. Lakónépesség szerint a Dél-Alföldön a második és Magyarországon a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint Magyarországon a hetedik, a Dél-Alföldön a második legnagyobb település. Bács-Kiskun vármegye népességének mintegy 23%-a él Kecskeméten. Félúton fekszik a főváros Budapest és az ország harmadik legnagyobb települése, a Dél-Alföld központja, Szeged között, mindkettőtől 86 kilométerre.
Ásatások során a régészek bronzkori urnákat találtak, emellett a piarista gimnázium építése során avar sírokat is fedeztek fel. A helyet először 1368-ban említik városként. A török korban is különleges jogokkal rendelkezett, ugyanis közvetlen a budai pasának adózott. A fejlődés alapja a szarvasmarha-tenyésztés és ennek alapján a szarvasmarha-, szőrmés- és kovács-kereskedelem volt.
1710-ben került a város a Habsburg-család kezére és 1867-ig Bécs fennhatósága alatt maradt. 1834-ben a város felszabadult a földesurak függősége alól, megkezdték a közösségi telken elhelyezkedő nagybirtokok telkekre bontását, és számos állandóan lakott egyéni gazdaság (tanya) épült a Pusztán. Az ugar homoktalaj megkötésére a 19. század első felében több millió gyümölcsfát ültettek. 1900-ra a város lakosságának fele már ilyen egyéni tanyákon élt.
A virágzó mezőgazdaság és az 1867-es osztrák-magyar kiegyezéssel kezdődött meg az ipar fellendülése, nagy polgárságot hozott létre, amely a századfordulón számos szecessziós épülettel gazdagította a városközpontot. 1911. július 8-án erős földrengés rázta meg Kecskemétet, amely nagy károkat okozott. 1950-ben a város közigazgatási jelentőségre tett szert: területileg legnagyobb megye, Bács-Kiskun megye székhelye lett.
2008. június 18-án a német Daimler autógyártó bejelentette, hogy 800 millió euró értékű Mercedes-Benz gyártóüzemet tervez építeni Kecskeméten. A régió egyik legnagyobb üzeme több ezer embernek ad munkát.