Győr
Győr (németül: Raab, latinul: Arrabona, Jaurinum, szlovákul: Ráb, horvátul: Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió központja, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás székhelye, 1009 óta a Győri egyházmegye központja. A Dunántúl második és Magyarország hatodik legnépesebb települése, továbbá a Nyugat-Dunántúl legnagyobb és a Dunántúl második legnagyobb közigazgatási területű települése, gazdasági, kulturális, egyetemi és sportközpont, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városaként a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül 1989-ben elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját. Győr „a folyók városa” is, mivel a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. Ez a folyómenti fekvés nagyban elősegítette a település létrejöttét és fejlődését.
A város története az ókorig nyúlik vissza, amikor a rómaiak Arrabona néven erődöt alapítottak a területén. A honfoglalás után is jelentős központ maradt: Szent István megalapította a Győri egyházmegyét, amelynek központja 1009-től a város lett. A középkorban Győr fontos végvári szerepet töltött be a török elleni védekezésben, ezért a 16. században korszerű erőddé építették át. Bár 1594-ben az oszmánok elfoglalták, néhány évvel később visszakerült keresztény kézre. A török veszély elmúltával gyors fejlődésnek indult: piaci jogokat, majd szabad királyi városi rangot kapott, oktatási és kulturális intézményei is gyarapodtak. A 19. században a vasút kiépülése, valamint a textil- és gépipar fejlődése lendítette előre a várost. A második világháború után fejlődése lassabb volt, azonban a rendszerváltozást követően kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően az ország egyik legfontosabb gazdasági központjává vált, és 2003 óta a Centrope eurorégió tagja. …