Debrecen
Debrecen (németül: Debrezin, latinul: Debretinum vagy Debrecinum, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, az Észak-Alföld központja, Hajdú-Bihar vármegye, a Debreceni járás és a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye székhelye, megyei jogú város. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él itt, a Tiszántúl szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Az ország második legnépesebb településeként fontos közlekedési és gazdasági csomópont, közvetlen közúti, vasúti és légi összeköttetéssel rendelkezik, így a régió egyik legfontosabb központja.
A 13. században tűnik fel írott forrásokban, 1361-ben I. Lajos mezővárosi jogokat adott a városnak, majd 1693-ban szabad királyi várossá vált. Fő bevételi forrásai a szarvasmarha-kereskedelem, az állattenyésztés és a kézművesség voltak. A város a reformáció idején a kálvinizmus magyarországi központjává vált, ezért is nevezték már ekkor a Kálvinista Rómának. 1538-ban alapították a Protestáns Főiskolát, a mai Debreceni Egyetem elődjét. 1849-ben Debrecen rövid ideig Magyarország fővárosa volt, itt kiáltották ki a Habsburgok trónfosztását, a függetlenségi nyilatkozat részeként. Az ipari fejlődés az 1857-ben épült vasútvonal révén indult meg, új gyárak, iskolák, kórházak és kulturális intézmények jöttek létre. A város egyetemmel, színházzal, fürdővel és közművekkel igazi regionális központtá vált. Debrecen 1944-ben rövid időre másodszor is Magyarország fővárosa és kormányszéke lett. Ugyanebben az évben a Vörös Hadsereg indított egy támadást Budapest és Debrecen felé. A házak mintegy 70 százalékát érintette a második világháború bombázása, az épületek több mint fele megsemmisült. Ma a Debreceni Egyetem az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, jelentős hazai és nemzetközi diáklétszámmal. Az 1950-es megyerendezés előtt Hajdú vármegyéhez tartozott. Debrecen város napja: április 11.
A város kulturális öröksége kiemelkedő: Debrecent gyakran emlegetik a „kálvinista Rómaként” református hagyományai miatt. A Református Nagytemplom, a Debreceni Református Kollégium és a város híres vásárai évszázadok óta meghatározzák arculatát. Számos színháza, múzeuma, fesztiválja van. Gazdasági szempontból Debrecen az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. A gyógyszeripar, autóipar és az élelmiszer-feldolgozás jelentős szerepet játszanak. …