Magyarország – a honfoglalástól a rendszerváltásig
A Kárpát-medencében a római korban Pannonia provincia terült el, majd hunok, avarok és más népek követték egymást. A magyar törzsek Árpád vezetésével a 9. század végén telepedtek le a medencében. I. (Szent) István 1000 körül királlyá koronáztatta magát, és keresztény királysággá szervezte az országot. Az 1241–42-es tatárjárás súlyos pusztítást okozott, a középkori királyság azonban Mátyás király idején, a 15. században újra virágzott.
Az 1526-os mohácsi vereség után az ország három részre szakadt: a középső területek oszmán uralom alá kerültek, nyugaton és északon a Habsburgok uralkodtak, keleten pedig létrejött az Erdélyi Fejedelemség. A török kiűzése után Magyarország a Habsburg Birodalom része lett. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után az 1867-es kiegyezés hozta létre az Osztrák–Magyar Monarchiát.
Az első világháború után az 1920-as trianoni békeszerződés az ország területének nagy részét más államokhoz csatolta. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó állt az állam élén. A második világháborúban Magyarország Németország oldalán harcolt; 1944-ben a holokauszt során több százezer magyarországi zsidót deportáltak és gyilkoltak meg. A háború után kommunista diktatúra épült ki, az 1956-os forradalmat a szovjet csapatok leverték. Az 1989-es rendszerváltással demokratikus köztársaság jött létre, amely 1999-ben a NATO, 2004-ben az Európai Unió tagja lett.
Ma Magyarországot egyedülálló nyelve, gazdag kulturális hagyományai és a Duna menti táj öröksége formálja.
Vannak saját történeteid, emlékeid vagy fotóid Magyarországról? Oszd meg őket a közösséggel a Helytörténet rovatban!