Nógrád vármegye – ősi határvidék a Duna és a hegyek között
Nógrád vármegye vidéke a Duna és az északi hegyvidék között ősidők óta lakott, ám földrajzi fekvése miatt hosszú időn át határvonal volt a nyugatról és keletről érkező népek között. Az időszámítás kezdetén nyugaton a germán kvádok, keleten a szarmata jazigok éltek, akik gyakran érintkeztek a Római Birodalommal.
A 4. század végén a hunok elűzték a kvádokat, utánuk a longobárdok, majd más népek érkeztek a térségbe, végül a magyarok telepedtek le. Az erdős dombok közé épült várak és falvak máig őrzik ezt a gazdag múltat. Ma Nógrád az ország egyik legkisebb, csendes, természetközeli vármegyéje, a palóc hagyományok otthona. Van egy nógrádi történeted? Oszd meg velünk!